Önismereti klub

Kedves Önismereti klub-tagok és leendő tagjaink!

Egy, a Vasasért Egyesülettel közösen megvalósított pályázati program kapcsán válhatott valóra azon álmunk, hogy önismereti csoportot létrehozva rendszeres foglalkozásokat tartsunk. Az elmúlt évben 18 alkalommal jöttünk össze, ismerkedtünk önmagunkkal, egymással, szakember közreműködésével módszerekkel, melyek segítettek abban, hogy kapizsgáljuk működéseinket, cselekvéseink mozgató rúgóit. A pályázati programban vállalt kötelezettség letelt, innen – mert jó volt – megerősödve öntevékenyen kívánunk tovább működni, önsegítő csoportként. Tanultunk, és most a tanultakat önállóan kívánjuk továbbhasznosítani. A korábbi kétheti helyett havi rendszerességgel jövünk össze és osztjuk meg a lelki fejlődés útján szerzett tapasztalatainkat.

A legközelebbi téma a gondolatok és érzések testi kifejeződései lesz. Ahhoz, hogy tartalmas és hasznos beszélgetést tudjunk folytatni a témáról tanulmányozandó ismeretanyagot és házi feladatot fogok most megadni:

Azzá leszel, amit gondolsz! Legtöbben úgy gondolunk a testünkre és az elménkre, mint két különálló rendszerre, melyek az esetek nagy részében egymástól függetlenül működnek. Amikor valami „elromlik” ezekben a rendszerekben, valaki máshoz fordulunk, hogy helyrehozza (orvoshoz, vagy pszichiáterhez) egyiket, vagy másikat.  Lényünk mélyén azonban érezzük, hogy ez így nem kerek. Gondoljunk csak arra, ha állásinterjún vagyunk, vagy randevúra készülünk milyen érzetek keletkeznek a testünkben. A feszélyezettséget igyekezve palástolni, megfeszülnek a farizmaink (ráülünk a feszültségeinkre) vagy  nagyon választékosan akarva kifejezni magunkat összeakad a nyelvünk, azaz az érzelmi állapotunk testi szinten jelenik meg. Ezt még el tudjuk fogadni, ám amikor bonyolultabb érzelmekről és ezek tüneteiről van szó már kevés embernek jut eszébe a kapcsolat. Azt már nehezebben hisszük el, hogy olyan elvont mentális állapotok, mint a magány, vagy a boldogtalanság is testi tüneteket produkálhat. Vannak olyan egyre inkább terjedő nézetek, melyek szerint a test és az elme nem kettő, hanem egy és az elme a test által fejezi ki magát fizikai szinten.  kifejező szóképpel élve: a test a lélek színpada. Szintén, hála Istennek, egyre inkább terjedőben vannak azon nézetek, hogy a test betegségei lelki-érzelmi okokra vezethetőek vissza. Ezért a megértés alapvetően fontos, ma azonban (gyógyszeripar üzleti érdekei miatt) szándékosan nagyon elhanyagolt része a gyógyulási folyamatnak. Ha megtanuljuk a test nyelvét, mely tünetek és betegségek segítségével fejezi ki magát, feltárhatjuk, hogy mi az, amit lelkünkből és érzelmeinkből elfojtunk, vagy figyelmen kívül hagyunk és ez milyen hatással van a fizikai testünkre. Ezen a nyomon alakult ki az új germán medicina (egyesületünk facebook oldalán sok információ olvasható erről), melynek rövid története a következő: a német Hamer doktor, onkológus egy személyes tragédiát követően (fia halála) rövidesen hererákot kapott. Az okot kutatva osztályán elkezdte a betegeket kikérdezni, hogy voltak e érzelmi megrázkódtatásaik a betegségük kialakulását megelőzően. Így jött rá azokra az összefüggésekre, hogy bizonyos típusú érzelmi sokkhatások tudatosulás és feldolgozás hiányában testi betegségeket generálnak és a gyermek szülő kontextus mell, vagy prosztata elváltozásokban materializálódik. Mondanom sem kell, hogy a doktort bizonyos érdekcsoportok ellehetetlenítették, majd az életére törtek. Ebből következően nincs rák csodaszer, a megoldás ugyanis bennünk van. Csak az a gyógyszer hat, melyben hiszünk, mert a saját elménk tudja csak meggyógyítani a testet. Nézzünk egy kicsit bele a működés rendszerébe. Minden egyes gondolatunk lefordítódik a kémia nyelvére és vegyi anyagokban formát ölt. Ezek az anyagok test-szerte termelődnek és megváltoztatják sejtjeink összetételét és viselkedését. Vegyünk egy konkrét példát! Szomorú érzés a könnycsatornánk sejtjeit váladék termelésére készteti, ijedtségnél pedig kiráz a hideg, libabőrösek leszünk és feláll a szőr rajtunk. Tehát, mint ezt sok újabb kísérlet bizonyítja különböző érzelmi, pszichológiai állapotok befolyással vannak a test kémiai működésére. A kulcs a kémiai üzenetközvetítő anyagok termelődése, melyeket az agy, az idegrendszer és az immunrendszer választ ki. Például ilyen az un. béta endorfin, melyet a futók extázisaként emlegetnek, a fizikai teljesítmény által termelődik, jutalmazza az erőfeszítéseket. Génjeink a lehetőségeink tárháza. Attól függően aktivizálódnak jó, azaz egészséget biztosító, vagy rossz (betegségek, eltérések) génjei, hogy az érzelmeink, gondolataink milyen minőségűek. Gondoljunk csak arra, hogy a vidám, nyitott szívű, hitben és szeretetben élő emberek ritkán betegek. Vagy Teréz anyára, akin nem fogott a lepra. Persze ennél azért összetettebb a rendszer, de az alapsémát a példák jól mutatják. Más szóval a testünk minden része odafigyel minden egyes gondolatunkra, érzésünkre és válaszol rájuk. Úgy tűnik az érzések és a hormonok szoros kapcsolatban állnak egymással, tehát ahol megjelenik egy gondolat, ott a testben egy kémiai anyag is vele együtt. A gondolatok energiát hordoznak, ahogy az érzelmek is. Hatásukra történnek a reakcióink (küzdünk, vagy menekülünk). Amikor elfolytjuk, vagy túlreagáljuk az adott érzés mélyebbre hatol a testben és megtestesül fizikai szinten. A hagyomány és a szólás-mondások is tudják és kifejezik ezeket, pl. rosszmájú, epés, aki rosszindulat érzését erősíti magában az sárga lesz az irigységtől, és folytathatnánk a sort. A kríziseket természetesen nem tudjuk kizárni az életünkből, sőt azok szükségesek is a fejlődésünkhöz. Annyit tehetünk, hogy tudatosabbá válunk az érzéseinkkel kapcsolatban, és miután felmerülnek minél előbb megértjük, tudatosítjuk, feloldjuk, elengedjük őket elfojtás, vagy tagadás helyett.  Kitör az influenzajárvány, mégsem kapja el mindenki. Ha megbetegszünk, rendszerint van valamilyen érzelmi tényező (túlmunka, otthoni gondok, magány, depresszió) mely legyengítette az immunrendszerünket és képtelenné tett a fertőzéssel szembeni védekezésre. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mi gyengített le bennünket lelkileg, érzelmileg.

Végezzük el a következő házi feladatot: figyeljük meg, milyen fizikai hatásokat váltanak ki a testünkben különböző érzelmi szituációk, érzések, vagy gondolatok. Jegyezzük le a megtapasztalásainkat. Vegyük észre ha idegesek, vagy szorongóak vagyunk  egy-egy szituációban ( pl a gyerek későn jön haza, hosszú sor van előttünk a postán, stb) és figyeljük a testünk reakcióit. Milyen lesz a légzésünk, a tartásunk, mi történik a gyomrunkkal. Figyeljük meg a reakcióinkat is. Dolgozhatunk az emlékekkel is. Idézzünk fel egy kellemes emléket és figyeljük az azt kísérő érzést és a test reakcióját. Hogyan változik meg a tartásunk, a légzésünk. Mi történik, ha rossz élményt idézünk fel? Elemezzük a betegségeinket, sérüléseinket! Figyeljük meg, hogy testünk mely része volt érintett, mindig ugyanazon az oldalon szerzünk sérüléseket? Esetleg visszatérő fejfájás jellemez? Figyeljük magunkat, a reakcióinkat, a testünket.

Aki kedvet kapott a feladathoz és figyelmét önmaga működésére nem rest fókuszálni, tapasztalatait a következő önismereti foglalkozásunkon megoszthatja, illetve megtudhatja, hogy mások hol tartanak ebben a csodálatos felfedező kalandban. A foglalkozás időpontja 2014. 03.01. 16,30. Bethlen G.u.8. érd.: 06/30/603-6507 telefonon.

Archívum